Vége a rossz időnek!!! Mert tegnap egész este esett, sőt egész éjjel..... úgyhogy az estét bent töltöttük a szobánkban, kuncogva és beszélgetve. Nagyon jól elvagyunk, Dórival, Barbival és Zsuzsival vagyok egy szobában. Összetartunk és jól érezzük magunkat. :)
Tegnap Lou-tól megkaptuk vacsi után a reggeli munka kezdési időpontját: "Lányok, pontosan 7 órakor legyetek itt, konyhai körülményekhez illően felöltözve, és a hosszú hajúak haja szigorúan ÖSSZEFOGVA! Ennyi!! Holnap találkozunk és szép estét!"
Szigorú és nagyon aranyos, néha ideges, de a konyhában ki nem az, ha egy csomó embernek kell kaját készíteni... :)
Na akkor ugye elmentünk aludni, én legalábbis, mert azért bennem van az a szemét átállás, de egész éjszaka esett az eső és mivel faházban lakunk nagyon is lehet hallani, ha jobban rákezdett.
Reggel ugyanúgy ébresztőóra előtt keltem fel egy órával, aztán forgolódtam és úgy döntöttem negyed óra múlva, hogy egye fene felkelek.....
Jahh az ágyamról nem írtam még. Hát ettől bepisiltek: az ágy az olyan, mint a katonaságban, vaságy!!!! :)
Egy személyes és éppen végigérek rajta, nagggyon durva. :) :D
Szerencsére nem keltenek és nem kell szalutálni sem, jahh és a hajamat sem fogják levágni. Legalábbis remélem! :) Majd a képeket lehet, hogy még ma felrakom, vagy majd holnap, mert még sajnos nem a saját gépemről írok, de már megrendeltem a külföldi dugóval ellátott töltőt.
Na akkor még a mai napról. Hétkor odamentünk dolgozni, persze még mindig a betanulás tart, meg ismerkedés a hatalmas nagy és zeg-zugos konyhával, de már kezdünk belejönni. Én legalábbis nagyon élvezem, de azért ma sem volt olyan megerőltető a meló.
Ma csirkét vágtunk, csoportosan. Dumáltunk a többiekkel, akiket még nem láttunk, mert ők itt laknak tizenöt percre, és minden nap kocsival jönnek dogozni. Nagyon aranyosak ők is, azt mondták, hogyha együtt lesz szabad napunk akkor elvisznek Albany-ba ide a szomszédos városba és körbevezetek. :D :D Tök jóóóóóóóó!!!!
Jahhh és csirke husi vágás közben eszembe jutott valami. Ugye Lou mutatta meg, hogy hogyan kell és mondta, hogy olyan tökéletesen még nem fogjuk tudni csinálni, mint ő.És itt ezen a ponton, amikor 3 éve is voltam kint: OPTIMIZMUS!!!! Annyira lehet ezektől az emberektől a pozitív gondolkodást tanulni. Ilyenkor ragad rád mint a kosz, és úgy mész haza, hogy hiszel abban, hogy jó vagy, sőt k***va jó vagy! És ez kellene az összes embernek, ez a hozzáállás, mert amúgy nem lehet megélni a földön, enélkül a hozzáállás nélkül nem.
Na aztán jött az ebéd, és nagyon keveset eszem, pedig nagyon jó kaják vannak, csak ugye, mint tudjuk, egy kicsit mű, és nekem nagyon fáj a hasam tőle, de nagyon nagyon, úgyhogy nekem lehet egy kicsit be kell vásárolnom, vagy csak zöldség és gyümölcs egész nyáron. Holnaptól lesz laktózmentes tejem és zabpelyhem is :)
Na aztán még sütöttünk a csajokkal, sütit, vagyis hát tudjátok valami itteni nagyon édes valamit. Azt megvártuk még aztán mehettünk a dolgunkra. Én beterveztem egy kis edzést, amit meg is valósítottam, és Zsuzsi meg Dóri csatlakozott is. Dóri megkért rá, hogy mindig amikor megyek szóljak neki is, sőt szóljak rá, hogy neki is kell mennie, mert edzeni akar, csak lusta. :) Mondtam neki meglesz. :)
Sokkal jobb is volt társaságban futni, nem pedig az mp4-emmel egyedül kocogni.
Most a csajok lementek a tóhoz megnézni, Matt levitte őket aztán mindjárt jönnek vissza, mert lassan vacsi van.
Nagyjából ennyi történt ma azt hiszem, de mondom a legtanulságosabb az Lou mondata volt, amire azonnal az optimizmus jutott eszembe, és az, hogy hinni kell magunkban, hogy amit csinálunk az nagyon is jó, sőt tökéletes (még ha nem is lehet az).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése